Európai Uniós támogatás segítségével fejlesztik a közgések kompetenciáit Kiskunfélegyházán. A GINOP 6.3 program keretében az iskolai lemorzsolódás ellen vették fel a harcot.
Az iskolai oktató-nevelő munka egyik nehéz területe a lemaradók felzárkóztatása, az eltérő tempójú és mélységű, szinte egyénre szabott fejlesztések megvalósítása. Mikor foglalkozzon a tanár a lemaradókkal? Lesz-e annyi többletideje és ereje, hogy valóban eredményes felkészítést folytasson?
A válasz általában nem. Hiába a lelkesedés, a feszített helyi tanterv, a naponta ellátandó sok tanóra, a tanulók túlterheltsége és időnkénti motiválatlansága együttesen bőven elegendő a sikertelenséghez. Szükség van a külső, szervezett segítségre.
Ezt a lehetőséget teremtette meg a GINOP -6.2.3-17-2017-00004 „A Kiskunhalasi Szakképzési Centrum fejlesztése a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentéséért” pályázat. Intézményünk lehetőséget kapott arra, hogy a 2018/2019. tanévben tanulmányaikat megkezdő kilencedik osztályos tanulóink körében felmérjük a szövegértési, matematikai és idegen nyelvi kompetenciákat.
A kompetenciamérést bemeneti méréssel valósítottuk meg. A mérések kiértékelésének tapasztalatai azt mutatták 36 tanulónk esetében van szükség valamelyik kompetencia többletfoglalkozás keretében való fejlesztésére.
Ezért négy tanuló csoportot alakítottunk ki, a szövegértési, a matematikai és az idegen nyelvi (iskolánkban angol és német nyelv) kompetenciafejlesztésre. Csoportlétszámaink a következők voltak a 2019/2020-as tanévben:
- szövegértésre 16 tanuló
- matematikára 19 tanuló
- angol nyelvre 12 tanuló
- német nyelvre 5 tanuló
A tanulócsoportos foglalkozásokon a diákok nemcsak az órarend szerinti tanáraikkal találkoztak, hanem megismerhették az intézmény más tanárait is. Így más tanítási módszerek által, más szemszögből is láthatták, elmélyíthették a tananyagot. A felzárkóztató folyamat hasznai máris látszanak: félévi eredményeik alapján, a résztvevők tanulmányi eredményeiben máris kisebb javulás tapasztalható.
A tanulócsoportokat működtető kollégák a következőeket mondták a foglalkozásokról:
„Igyekeztünk azokat a nyelvtani ismereteket erősíteni, amelyek 10. osztályban a tanítási órákon is előkerültek, de igazán nagy hangsúlyt fektettünk a készségek, azon belül is a kommunikáció erősítésére.”
„Azt tapasztaltam, hogy sikerült feloldani bennük, kisebb-nagyobb mértékben azokat a gátlásokat, amelyek akkor tapasztalhatóak, ha idegen nyelven kell megszólalni.”
„Nem is igazán az érdemjegyekkel mérhető eredményt tartom nagy eredménynek, inkább azt, hogy a nyelvhez való viszonyuk hogyan alakult. Elmondásaik szerint ők nagyon hasznosnak találták ezeket a foglalkozásokat, s azt is említették, hogy kicsit jobban átlátják az angol nyelv eddig megismert nyelvtani rendszerét is.”
„A szövegértés-fejlesztő foglalkozásokon változatos feladatok és témák várták a diákokat, lelkesedésüket a délutáni időpont és esetleges fáradtságuk sokban befolyásolta. Az órák többségén a résztvevő diákok aktívan vettek részt, de minden esetben szükség volt különböző motivációs tényezőkre.”
„A diákok koncentrációs, illetve információkereső képességük sokat fejlődött a tanév alatt. Nyitottabban állnak a szövegekhez, nem rettennek meg már az első kérdés láttán, ami eddig sokszor leblokkolta őket a feladatok folytatásában.”
Sikerre vihető hát a kiscsoportos felzárkóztatás? Úgy érezzük, igen, a GINOP program keretében megvalósuló kompetenciafejlesztés eredményeként jelentkező készségfejlődés jó alapot teremt a további fejlesztésreMunkánk során arra törekszünk, hogy az eddig elért eredmények stabilizálódjanak. A résztvevő tanulók a felzárkóztatás révén pedig nemcsak jobb tanulmányi eredményük, hanem növekvő önbizalmuk, a tanulás, az önálló szövegalkotás és idegen nyelv használat, matematikai készségeik, kreativitásuk kibontakoztatása révén is tovább fejlődjenek, gazdagodjanak.
Köszönjük a lehetőséget!
Bánki Horváth Mihály
gyakorlati oktatásvezető